Nekrózis mi ez a betegség
Tartalom
A TRAPS egy gyulladásos betegség, amely visszatérő, általában két-három hétig tartó, magas lázzal jár. A láz rendszerint emésztőszervi tünetekkel hasi fájdalom, hányás, hasmenésfájdalmas vörös bőrkiütéssel, izomfájdalommal és a szem körüli duzzanattal társul. A betegség késői szakaszában vesekárosodás is megfigyelhető. Családon belül előfordulhatnak hasonló esetek. Egyformán érinti a férfiakat és a nőket.
Tumor Nekrózis Faktor Receptor-Asszociált Periodikus Szindróma (TRAPS)
Általában gyermekkorban kezdődik, de beszámoltak már felnőttkori kialakulásáról is. Az első eseteket ír-skót származású egyéneknél jelentették, de más populációkban is észlelték már, így például francia, olasz, szefárd és askenázi zsidó, örmény, arab és maghrebi kabil személyekben. Az eddigi megfigyelések szerint a betegség lefolyását nem befolyásolják szezonális és éghajlati tényezők.
- Csontnekrózis tünetei és kezelése - HáziPatika
- Helmintox használat
- Papillómák mi ez és hogyan kell kezelni
- Morfológiai alapjelenségek[ szerkesztés ] A nekrózist alapvetően két folyamat indítja el, a sejt enzimatikus elemésztése és a fehérjék denaturációja.
- Parazita termékek rózsákon
- A csontnekrózis okai és kezelése
- Prosztatarák kezdeti tünetei
- Szamosi Szilvia, reumatológus szakorvos A csontnekrózis osteonecrosis a csontállomány pusztulását jelenti, mely leggyakrabban a combcsontfejnél jelentkezik a nem megfelelő vérellátás következményeként.
Fertőzés, sérülés vagy pszichés stressz provokálhatja a rohamokat. Ez azt jelenti, hogy a beteg szülő - aki a TNFRI gén rendellenes példányát hordozza- örökíti tovább gyermekének a betegséget.
Nekrózis tünetek felnőtteknél, A csontnekrózis tünetei
De novo új mutáció szintén kialakulhat; ebben az esetben egyik szülőnél sem beteg, TNFRI gén mutációjuk sincsen, hanem a gén a gyermek fogantatásakor károsodik. Megelőzhető-e a betegség? A mutációt hordozó egyénnél megjelenhetnek a TRAPS klinikai tünetei, ugyanakkor a tünetek nem minden betegben alakulnak ki. A betegség jelenleg nem megelőzhető.
Kizárólag a genetikailag érintett egyéneknél alakul ki. Fő tünete a visszatérő lázroham, amely jellemzően két-három hétig, de néha ennél rövidebb vagy hosszabb ideig tart. Ezek a lázas epizódok hidegrázással és erős izomfájdalommal járnak a törzsben és a felső végtagokban. A nekrózis mi ez a betegség jellegzetes bőrkiütés vörös és fájdalmas, ami megfelel a bőr és az izmok mögöttes gyulladásának.
A csontnekrózis okai és kezelése
A betegek többsége a rohamok kezdetekor mélyre hatoló, görcsös izomfájdalmat tapasztal, amely egyre erősebb, majd átterjed a végtagok más részeire is; ezt követően jelennek meg a bőrkiütések. Gyakori a diffúz szétterjedő hasi fájdalom hányingerrel és hányással.
A szem elülső részét fedő hártya kötőhártya gyulladása, illetve a szem körüli duzzanat jellemző TRAPS-ra, bár ez a tünet más betegségeknél is megfigyelhető.
A mellhártya pleura, a tüdőt körülvevő hártyailletve a szívburok pericardium gyulladása miatt fellépő mellkasi fájdalomról szintén beszámoltak. Egyes betegeknél, nekrózis mi ez a betegség felnőttkorban, a betegség lefolyása hullámzó és elhúzódó szubkrónikusamit fellángoló hasi, ízületi és izomfájdalom, esetleg lázzal társuló szemtünetek, valamint a gyulladást jelző laboratóriumi értékek tartós emelkedése jellemez. Az amiloidózist a gyulladás során a szervezet által termelt keringő molekula, az úgynevezett szérum amiloid A szövetekben való lerakódása okozza.
Ha az amiloid A a vesében rakódik le, akkor nagy mennyiségű fehérje jelenik meg a vizeletben, és veseelégtelenség alakulhat ki.
A TRAPS megnyilvánulása betegenként változó, a rohamok időtartamától és a tünetmentes időszakok hosszától függően. A főbb tünetek kombinációja szintén változatos.
Ezek a különbségek részben genetikai tényezőkkel magyarázhatóak. A szakorvos a fizikális vizsgálat során megállapított klinikai tünetek és a családi kórtörténet alapján feltételezheti a TRAPS jelenlétét. A rohamok kapcsán a zajló gyulladást többféle vérvizsgálattal is ki lehet mutatni.
Nekrózis tünetek felnőtteknél. A csípőízület kopása: okok és tünetek
A diagnózist csak a mutációk jelenlétét igazoló genetikai elemzéssel lehet megerősíteni. Differenciál diagnózisként egyéb, visszatérő lázzal járó kórképek jöhetnek szóba; például fertőzések, rosszindulatú betegségek és más krónikus gyulladásos megbetegedések, köztük egyéb autoinflammatorikus betegségek, mint a familiáris mediterrán láz FMF és a mevalonát-kináz-hiány MKD.
A rohamok alatt, a gyulladás mértékének meghatározására fontos a vérsejtsüllyedés Wea CRP, a szérum amiloid A protein SAA érték, a teljes vérkép és a fibrinogénszint vizsgálata. Miután a gyermek tünetmentessé válik, ezeket a vizsgálatokat megismétlik, hogy megtudják, hogy az értékek visszatértek-e a normális szintre. Vizeletből fontos a fehérje és vörösvértestek jelenlétének kimutatása. A rohamok ideje alatt átmenetileg is megváltozhatnak ezek az értékek.
Az amiloidózisos betegeknél a vizeletvizsgálatok tartós fehérjeürítést mutatnak ki. Jelenleg nincs olyan kezelés, amely megelőzné vagy gyógyítaná a betegséget. A nem szteroid gyulladáscsökkentők NSAID szerekpéldául az ibuprofen, a naproxen vagy az indometacin enyhíthetik a tüneteket.
A nagy dózisú kortikoszteroidok sokszor hatásosak, azonban tartós használatuk komoly mellékhatásokhoz vezethet. A gyulladásos citokin, a TNF kifejezett gátlása oldható TNF-receptorral etanercepttel egyes betegeknél hatásos kezelésnek bizonyult a lázrohamok megelőzésében.
Nekrózis – Wikipédia
Ezzel szemben a TNF elleni monoklonális antitestek adása a betegség súlyosbodásához exacerbációjához vezetett. A közelmúltban beszámoltak arról, hogy TRAPS betegségben szenvedő gyermekek közül néhányan jól reagáltak egy másik citokint az ILet gátló szerre.
A mellékhatások az alkalmazott gyógyszertől függnek. A kortikoszteroidok és a biológiai szerek TNF- és ILblokkolók fokozzák a fertőzések iránti fogékonyságot.
A kortikoszteroidok emellett sok más mellékhatást is okozhatnak. Az anti-TNF és anti-IL-1 szerekkel kezelt betegek meglehetősen kis száma miatt nem teljesen világos, hogy a lázrohamokat a kialakulásukkor külön kell-e kezelni, vagy inkább folyamatos kezelést érdemes-e alkalmazni, és ha igen, mennyi ideig.
Publikációkban nem számoltak be hatásos kiegészítő gyógymódokról.
A kezelés alatt álló betegeknél legalább havonta vér- és vizeletvizsgálatot kell végezni. A TRAPS élethosszig tartó betegség, noha a lázrohamok intenzitása csökkenhet az életkor előrehaladtával, és a betegség krónikusabb és hullámzóbb lefolyása is megfigyelhető.
Sajnos ez a kórlefolyás nem előzi meg az amiloidózis esetleges kialakulását. A gyakori, hosszan tartó rohamok zavart okoznak a normális családi életben, és hátrányosan befolyásolhatják a szülő vagy a beteg munkahelyi tevékenységét is. A helyes diagnózis gyakran késik, ami szorongást válthat ki a szülőkben, és néha felesleges papilloma a kutyák bőrében beavatkozásokat eredményez.
Gyakori rohamok esetén az iskolalátogatás problémát jelenthet. Hatékony kezeléssel csökkenteni lehet az iskolai hiányzásokat. A pedagógusokat tájékoztatni kell a betegségről, valamint arról, hogy mit tegyenek, ha a betegnél a roham az iskolában lép vastagbél hasi rák tömege. A sportolásra vonatkozóan nincsenek korlátozások.
Ugyanakkor, a gyakori hiányzás a versenyekről és az edzésekről hátráltathatja a versenyszerű sportolást. Nincs speciális étrend. Igen a gyermeket be lehet és be kell oltani, még akkor is, ha ez lázrohamokat idéz elő. A védőoltások főleg abban az esetben elengedhetetlenek, ha a gyermek kortikoszteroid vagy biológiai kezelést kap.
Ezt érdemes genetikai tanácsadás keretében megbeszélni a gyermekekkel és családtagjaikkal.