Milyen férgek és férgek
Teljes szövegű keresés Férgek Ismét egy olyan állatcsoport, amely a mai korszerű, a származástani kapcsolatok alapján rendszerező állattanban már nem szerepel.
Mivel azonban könyvünk célja a legfontosabb és leginkább szembetűnő hazai állataink bemutatása, mindenekelőtt azokat az állatokat ismertetjük, amelyekkel az ember mindennapi életében vagy a természetet járva leggyakrabban találkozik.
Gyakori hazai örvényférgek a tejfehér és a gyászos planária A legegyszerűbb szervezetű férgek a laposférgek Platyhelminthes állattörzsébe tartoznak. Mivel szervezetük nemcsak egyszerű, hanem igen sok esetben az élősködő életmóddal összefüggő másodlagos egyszerűsödéseket is mutat, ezért rokonsági viszonyaik, törzsfejlődési kapcsolataik eléggé homályosak.
Klinikai manifesztációk A klinikai tünetek lehetnek általánosak pl. Nagyon jellegzetes tünet a féreg vagy féregrészek széklettel való ürülése. Terjedési mód A fertőzés létrejöhet petékkel szennyezett kéz útján cérnagiliszta : gyermekek szennyezett kézzel, esetleg a viszkető végbéltáj vakarása után szájba nyúlhatnak. Máskor a fertőzőképes pete a nyersen fogyasztott és nem kellően megmosott, talajjal szennyezett zöldséggel, gyümölccsel jut be az emberi szervezetbe pl.
Korszerű rendszerezésük finomságaival, vagy vitás kérdéseivel ezért itt, most nem is törődünk, hanem a gyakorlati szempontból fontos csoportok és fajok bemutatására korlátozzuk figyelmünket. A májmétely Régebben, főleg nedves, mocsaras legelőkön tartott juhokban és szarvasmarhákban gyakori volt a májmétely Fasciola hepaticaamely a máj károsításával és az epevezeték elzárásával az állatok elhullását okozza.
Emberben is előfordulhat, ha fertőzött állat máját nem kellően átsütve fogyasztja. Ennek a fajnak a köztesgazdája a Lymnaea truncatula nevű apró mocsári csiga. A petéből létrejövő miracidium csillós lárva ebbe az állatba hatol be, itt leegyszerűsödve ún.
Benne ivartalan úton nagyszámú embrió jön létre a következő, már szabadon élő nemzedék: a farkos cercaria lárváké.
Ezek a lárvák faroknyúlványukkal a vízben szabadon úsznak, majd a vízparti növényzeten megtapadva betokozódnak. A legelő állatba ezek a betokozódott cercarialárvák kerülhetnek be, amelyekből a végleges gazda szervezetében kialakul az ivarérett féreg.
Vannak azonban még milyen férgek és férgek nemzedékváltakozású mételyek.
Milyen paraziták élhetnek a beleinkben és milyen panaszokat okozhatnak? Visszataszító gondolat, hogy mozgó élőlények élősködnek bennünk, így mihamarabb és a leghatékonyabban szeretnénk szabadulni tőlük! Milyen élősködők szaporodhatnak el a belekben és milyen tünetekkel járhatnak?
Ilyen pl. Ennek első köztesgazdája egy szárazságtűrő csigafaj Helicellaa belőle kirajzó cercariák egy második köztesgazdába: valamilyen hangyafajba kerülve ún.
PARAZITÁK AMIKTŐL NEM JUTSZ SZÓHOZ!!
Ennek hatására a hangya rágóival görcsös testtartásban fűszálra kapaszkodik, a legelő állat a fűvel együtt leharaphatja. Így kerül a metacercaria a végleges gazdaállatba, ahol ivarérett féreggé fejlődik.
A mételyfertőzések ma már nálunk eléggé ritkák, a lándzsásmételykór egyes Földközi-tenger környéki, külterjes juh- és kecsketartó vidékeken gyakori.